Apple a mesterséges intelligencia dilemmája: a bizalom, az időzítés és a technológiai ambíciók válsága

Én is, mint sok Apple lojális hívő, tavaly izgatottan és szkeptikusan frissítettem az iPhone 16-ra.

Az ígéret, hogy Apple Intelligenciaa Siri forradalmasítására és a digitális életembe való mély integrációra tervezett, mesterséges intelligenciával támogatott funkciók sorozata, úgy tűnt, mintha a vállalat régóta esedékes válasza lenne a ChatGPTs és a világ Geminiknek.

De itt vagyunk most, hat hónappal később, és a telefonom még mindig nem tud megbízhatóan válaszolni arra a kérdésre, hogy "Mikor száll le anya gépe?" anélkül, hogy manuálisan átnézném az e-maileket.

Appleaz egykor az adatvédelem forradalmaként üdvözölt mesterséges intelligencia víziója ma már csak félkész ötletek és megszegett ígéretek sorozata. És ezzel a csalódottsággal nem vagyok egyedül: MKBHD, egy neves technológiai kritikus nemrégiben megosztotta csalódottságát a Apple intelligenciával kapcsolatban a YouTube videóban "Apple's AI Crisis: Explained".

A készenlét illúziója

Appletévedései a túlzott ígérgetéssel kezdődtek. A címen WWDC 2024a vállalat egy olyan Sirit mutatott be, amely képes kontextuálisan navigálni az üzenetek, e-mailek és alkalmazások között, hogy összetett feladatokat hajtson végre, ami ugrás a jelenlegi, időzítővel beállított hétköznapisághoz képest.

De ahogy John Gruber technológiai elemző nyersen megjegyezte, amit a Apple bemutatott, az nem egy működő prototípus volt; ez egy koncepcióvideó volt, az a fajta marketingpamacs, amit a vállalat Steve Jobs alatt híresen kerülte.

Ezeknek a funkcióknak a késleltetett bevezetése, amelyet most 2026-ra toltak, a befektetők és a felhasználók azt kérdőjelezték meg, hogy a Apple alábecsülte-e a technikai akadályokat, vagy ami még rosszabb, elsiette az AI stratégiáját, hogy a Wall Street iPhone szuperciklus iránti igényét csillapítsa.

Apple, egy olyan vállalat, amely a csiszolt termékek szállítására építette hírnevét, most megbotlik egy olyan versenyben, ahol a versenytársak, mint a Google és az Amazon, nyíltan vállalják a tökéletlenséget.

Az Amazon februárban bemutatott, genAI-alapú Alexája már most hátborzongató hozzáértéssel kezeli a többlépcsős kéréseket, míg a AppleSiri továbbra is 2016-ban ragadt.

Adatvédelem kontra fejlődés

Itt kezdődnek a kényes kérdések. Applea magánélet védelme iránti elkötelezettség, amely az ökoszisztéma egyik fő értékesítési érve, kétélű karddá vált.

A mesterséges intelligencia modellek képzéséhez hatalmas adathalmazokra van szükség, de a Appleragaszkodása az eszközön történő feldolgozáshoz és a titkosított felhőalapú tároláshoz korlátozza az áttörésekhez szükséges nyersanyaghoz való hozzáférést. Míg Marcus Collins, a Michigani Egyetem marketingprofesszora, a azt állítja ez az álláspont csodálatra méltó, ugyanakkor a Applemesterséges intelligenciája "adatéhségben szenved" az olyan riválisokkal szemben, mint a Google, amely szabadon gyűjti a felhasználói interakciókat a modelljei finomításához.

Ez nem csak technikai probléma, hanem filozófiai is. A Apple úgy pozícionálta magát, mint az anti-Facebook, amely a felhasználói kontrollt támogatja a felügyeleti kapitalizmussal szemben.

Ezzel azonban hátrányosan érintette azt a képességét, hogy versenyezzen az AI fegyverkezési versenyben, ahol a méret és az adatok uralkodnak. Ahogy Ewan Spence a Forbes oldalról írta a Apple úgy fogalmazott, hogy "nagy adatot próbál csinálni adatok nélkül" - ami még egy 3 trillió dolláros vállalat számára is herkulesi feladat.

A versenytársak játékkönyve

Miközben a Apple botladozik, a versenytársak újradefiniálják a játékot. A Google Gemini és a Samsung Galaxy AI csomagja generatív funkciókat integrál a készülékeik minden szegletébe, a valós idejű fordítástól kezdve a mesterséges intelligencia által generált fotószerkesztésig.

Ezek az eszközök nem hibátlanok, de elérhetőek, és a fogyasztók számára az elég jó gyakran azt jelenti, hogy hamarosan jönnek. Még az OpenAI-nak is sikerült a saját vezetői káosz ellenére gyorsan iterálódnia, a ChatGPT ma már mindent kezel a kódhibakereséstől kezdve a kódok létrehozásáig Ghibli-stílusú fotók készítése nyugtalanító könnyedséggel.

Ami azonban a legjobban szúr, az a Appleegységes narratíva hiánya. A Google az AI-t a termelékenység fokozójaként pozícionálja; a Microsoft a Copilotot munkahelyi szövetségesként adja el.

Apple Az intelligencia eközben a partitrükkök szétszórt gyűjteményének tűnik: generatív emojik ("Genmoji"), értesítési összefoglalók és egy sokat gúnyolt "Image Playground", amely clip-art minőségű grafikákat készít.

Ezek a funkciók hasznosak, de unalmasak, nem képesek megragadni a képzeletet, és nem indokolják a régebbi iPhone-ról való frissítést.

Út a jövőbe: Felvásárlások, partnerségek és hardveres előnyök kihasználása

Még nincs minden veszve; Apple's $ 20 milliárd készpénztartalékok és ökoszisztéma dominancia még mindig ad egy pár lehetőséget.

A legcsábítóbb egy olyan feltörekvő AI startup felvásárlása, mint a Thinking Machines Lab, amelyet az ex-OpenAI CTO Mira Murati alapított.

Egy ilyen lépés friss tehetségeket juttatna a vállalathoz, és felgyorsítaná a Siri felújítását, miközben semlegesítene egy potenciális versenytársat. Alternatívaként a mélyebb partnerségek a OpenAI vagy a Google segítségével áthidalhatnák a szakadékot, miközben a Apple saját modelleket épít, bár ez azzal a kockázattal járna, hogy a felhasználói élmény feletti irányítás átadását kockáztatná.

A nagyobb kép: A mesterséges intelligencia túlértékelt?

Mielőtt megírnánk a Applenekrológját, tartsunk egy kis szünetet. A mesterséges intelligencia aranyláza ugyanannyi hype-ot eredményezett, mint amennyi tartalmat. A legtöbb fogyasztó még mindig nem tudja, mit kezdjen az AI-val az újdonságnak számító chatbotokon és mémgenerátorokon túl.

Applea késleltetett Siri talán éppen akkor érkezik, amikor a piac rájön, hogy az AI nem egy termék - hanem egy funkció, amelynek zökkenőmentes integrációra van szüksége a mutatós demók helyett.

Véleményem szerint a Appleigazi válsága nem technológiai, hanem érzékelési. Azzal, hogy a vállalat túl sokat ígér és nem teljesít, aláásta a bizalmat egy olyan időszakban, amikor a márkaérték a legnagyobb értéke.

A Siri alapjainak kijavítása, az adatvédelemre összpontosító mesterséges intelligencia megduplázása és a "következő nagy dolog" megszállottságának elengedése visszaállíthatja a narratívát. Végül is nem az iPod volt az első MP3-lejátszó, és nem az iPhone volt az első okostelefon. Applea zsenialitás mindig is a finomításban, nem pedig a feltalálásban rejlett.

Csalódott vagyok? Abszolút. De számítson engem is az óvatos optimisták közé. Ha valaki képes egy késleltetett, nem kellően kidolgozott mesterséges intelligencia stratégiát késői győzelemmé változtatni, az az a vállalat, amely megtanított minket arra, hogy "másképp gondolkodjunk", még akkor is, ha felzárkózást játszik.