Nvidia RTX 500 Ada Generation Laptop GPU

Az Nvidia RTX 500 Ada Generation, nem tévesztendő össze a A500, P500 és az T500, egy laptopokba szánt, alsó kategóriás professzionális grafikus kártya, amely 2048 CUDA-maggal és csekély 4 GB GDDR6 VRAM-mal rendelkezik. Úgy véljük, hogy ez a grafikus kártya egy erősen lecsökkentett GeForce RTX 4050 laptop; ezért mindkettőnek a TSMC 5 nm-es eljárással készült Ada Lovelace AD107 chipet kell használnia. Az RTX 500 február 2024-ben került piacra. Az Nvidia által ajánlott TGP-tartomány ehhez a grafikus kártyához mérsékelten széles, 35 W és 60 W között van, ami észrevehető teljesítménykülönbségeket eredményez a különböző rendszerek között, amelyeket ugyanaz a grafikus kártya állítólag ugyanazzal a grafikus kártyával működtetnek.

A Quadro sorozatú grafikus kártyák a GeForce kártyáktól jelentősen eltérő BIOS-szal és illesztőprogramokkal kerülnek forgalomba, és inkább a professzionális felhasználókat célozzák meg, mint a játékosokat. Kereskedelmi terméktervezés, nagyméretű számítások, szimuláció, adatbányászat, 24 x 7-es működés, hitelesített illesztőprogramok - ha mindez ismerősen hangzik, akkor egy Quadro kártya boldoggá teszi.

Architektúra és jellemzők

Az Ada Lovelace egy sor fejlesztést hoz a régebbi, a kifutó Ampere architektúrát használó grafikus kártyákhoz képest. Nem csak egy jobb gyártási eljárásról és a CUDA-magok nagyobb számáról van szó; a motorháztető alatti finomítások bőségesek, többek között egy mérhetetlenül nagyobb L2 gyorsítótárral, optimalizált sugárkövetési rutinnal (más módon határozzák meg, hogy mi az átlátható és mi nem) és egyéb változtatásokkal. Természetesen ezek a grafikus kártyák is képesek kódolni és dekódolni a legszélesebb körben használt videokódexeket, beleértve az AVC-t, a HEVC-t és az AV1-et; emellett számos saját Nvidia technológiát is támogatnak, köztük az Optimust és a DLSS 3-at, és természetesen különböző AI-alkalmazásokhoz is használhatóak.

Az RTX 500 Ada 16 darab 3. generációs RT maggal, 64 darab 4. generációs Tensor maggal és 2048 darab CUDA maggal rendelkezik. Ha ezeket a számokat 25%-kal megnöveli, akkor megkapja a RTX 1000 Ada - feltéve persze, hogy nem figyelünk az órajelkülönbségekre. A drágább Ada generációs professzionális laptop grafikus kártyákkal ellentétben az RTX 500 mindössze 4 GB nem ECC VRAM-mal érkezik; a hibajavítás hiánya miatt ez a kártya kevésbé alkalmas szuper fontos feladatokra és éjjel-nappali működésre. A VRAM mindössze 64 bites, ami vérszegény, ~128 GB/s sávszélességet biztosít.

Az RTX 500 Ada Generation az Ampere-alapú kártyákhoz hasonlóan a PCI-Express 4 protokollt használja. a 8K SUHD monitorok támogatottak, azonban a DP 1.4a videokimenetek a későbbiekben szűk keresztmetszetnek bizonyulhatnak.

Teljesítmény

Bár február végéig még nem teszteltünk egyetlen, az RTX 500 Ada által hajtott laptopot sem, reális az a várakozás, hogy csak egy kicsivel lesz lassabb, mint az átlagos RTX 3050 laptop. Igen, ez így van; az RTX 500-nak esélye sincs arra, hogy felvegye a versenyt a RTX 4050 laptophoz teljesítményét a csökkentett magszám és a kisebb memóriabusz miatt. Az Nvidia marketinganyagai "akár 9,2 TFLOPS" teljesítményt említenek, ami jelentős visszaesés a 12,1 TFLOPS-hoz képest, amelyet a RTX 1000 Ada.

Az Ön mérföldkövei attól függően változhatnak, hogy mennyire kompetens a laptopjának hűtési megoldása, és hogy az RTX 500 Ada TGP teljesítménycélja mennyire magas.

Teljesítményfogyasztás

Az Nvidia már nem osztja fel laptopos grafikus kártyáit Max-Q és nem Max-Q modellekre. Ehelyett a laptopgyártók szabadon állíthatják be a TGP-t az igényeiknek megfelelően, és a tartomány néha megdöbbentően széles lehet. Az RTX 500 Ada sokaknál szerencsésebbre sikerült, hiszen a hozzá ajánlott legalacsonyabb érték 35 W-on, míg a legmagasabb 60 W-on ül (ez valószínűleg a Dynamic Boostot is tartalmazza). A leglassabb RTX 500 Ada valós teljesítménye valószínűleg körülbelül 40%-kal lesz alacsonyabb, mint a leggyorsabbé.

Végül, de nem utolsósorban a továbbfejlesztett 5 nm-es eljárás (TSMC 4N), amellyel az RTX 500 Ada készül, tisztességes energiahatékonyságot tesz lehetővé, 2024 elejétől.

Benchmarkok