Nvidia GeForce RTX 5090 Laptop elemzés - Gyorsabb, de még több van kilátásban

Ideális esetben a játékok már támogatják az új funkciókat, de az Nvidia arra az esetre is kínál megoldást, ha ez nem így lenne. Ez a funkció az Nvidia Override Settings nevet viseli, és a játékon belüli beállításokat közvetlenül a GPU-illesztőprogramban lehet felülírni. A képkocka generálást támogató címek például több képkocka generálással használhatók a driveren keresztül.

Az Nvidia az akkumulátoron való játékhoz is fejlesztéseket hirdet az akkumulátoros boost technológiával. Az AI elemzi a képernyőn zajló tevékenységet játék közben, és dinamikusan 30 fps-re állítja be a képkocka sebességet. A funkciót a Cyberpunkkal próbáltuk ki, de az eredmény nem volt meggyőző (csak 22-24 fps körül). A következő napokban további teszteket fogunk végezni.

Az értelmezhető eredmények érdekében szintetikus tesztekben hasonlítjuk össze a különböző GPU-modelleket, de az energiafogyasztást is ellenőrizzük, ami hatékonysági számokat eredményez. A fogyasztásméréseket akkor végezzük, amikor a laptopot egy külső képernyőhöz csatlakoztatjuk, így ki tudjuk zárni a különböző panelméreteket és technológiákat, mint befolyásoló tényezőket. A többi komponens (különösen a CPU, RAM) nyilvánvalóan szintén befolyásolhatja az eredményeket.

Kezdjük a szintetikus benchmarkokkal, ahol vegyes képet látunk. A Blade 16-ban lévő RTX 5090 Laptop általában előnyben van a régi RTX 4090 Laptophoz képest a 3DMark tesztekben, különösen a Steel Nomad, valamint a Port Royal tesztekben (~10%). Azonban a két GPU néha fej-fej mellett is áll. A régi GeForce RTX 3080 Ti-vel szemben az előny 61-91%-os értékkel elég jelentős.

A PudgetBench creator benchmarkjai sem mutatnak egyértelmű előnyt a régi GeForce RTX 4090 Laptophoz képest. De még ha a videók exportálási ideje nem is gyorsabb, a plusz VRAM (8 GB) hatalmas előny lehet, különösen videók szerkesztése esetén. A YouTube-on készített véleményvideóink szerkesztése során gyakran megtelik a 16 GB VRAM, ami komoly teljesítményproblémákat eredményez, és a szerkesztőszoftverünk újraindítása válik szükségessé.

Az AI tesztek a Tensor magok javuló AI teljesítményét mutatják, és az új RTX 5090 laptop megelőzi a régi RTX 4090 laptopot az UL Procyon for Windows benchmarkban.

A játék benchmarkokat vizsgálva különbséget teszünk a natív játékteljesítmény, valamint a felskálázási technológiákkal elért eredmények között. Az olyan dolgok, mint a DLSS és a képkocka generálás szubjektív benyomása játéktól függően eléggé eltérő lehet, így a natív teljesítmény még mindig fontos szempont.

Bár az RTX 5090 Laptop GPU vásárlói számára talán nem annyira fontos, mégis az 1080p-s tesztekkel kezdünk, a legmagasabb beállításokkal kombinálva. A várakozásoknak megfelelően nincsenek problémák, és minden képkockasebesség egyenletes, de egyértelműen látszik a lassabb AMD Ryzen processzor hatása.

Ez megváltozik, amint átváltunk a QHD felbontásra, ahol az RTX 5090-es laptopok szinte minden tesztelt játékban legyőzik a riválisokat. A teljesítmény felskálázás nélkül is elegendő a sima képkockasebességhez.

Ha 4K felbontásra váltasz, az RTX 5090 Laptop előnye egyes címeknél még nagyobb (akár 30%-kal nagyobb az RTX 4090 Laptophoz képest). A képkockasebesség azonban a nagyon igényes címeknél nem lesz teljesen sima, ezért a sima játékmenethez felskálázást kell használni, különösen a Ray Tracinggel kombinálva (lásd a következő részt).

A Cyberpunk 2077-et használjuk az új több képkockás generálási funkciók tesztelésére maximális részletességgel, egyszer Raytracing Overdrive-val, egyszer pedig anélkül (beleértve a Path Tracinget is). A natív teljesítményt vizsgálva gyorsan kiderül, hogy még az új RTX 5090-es laptop sem elég erős ahhoz, hogy QHD felbontásban is simán kezelje a képkockasebességet, nemhogy 4K-ban. Ha aktiváljuk az új DLSS4-et, akkor máris jelentős teljesítménynövekedés tapasztalható a játszható tartományokban, és a képkocka generálással együtt is lenyűgöző a teljesítmény. Az MFG2x 100 fps-re növeli az fps-t QHD-ban, 4K-ban pedig még mindig 70 fps körül van. Az MFGx4 aktiválásával a teljesítmény gyakorlatilag megduplázódik.

A Cyberpunkban nagyon jól működött a funkciók megvalósítása, de úgy tűnik, hogy a cím mellett a natív teljesítményen is múlik egy kicsit. QHD-ban például semmi gondunk nem volt, míg a gyorsabb mozgásoknál némi tépelődés volt tapasztalható, amikor 4K-ban játszottunk külső képernyőn. A hatalmas teljesítménynövekedést figyelembe véve azonban szívesen elfogadtuk ezt a kompromisszumot.

A GPU-k hatékonyságának mérésére a régebbi Witcher 3, valamint a külső képernyőn futó Cyberpunk 2077 játékot használjuk. Csak a natív 1080p beállításokat használjuk felskálázás nélkül. Ha felskálázással javítani tudunk a teljesítményen, akkor nyilvánvalóan jobb hatékonysági eredményeket is kapunk, hiszen a Blade 16-tal végzett tesztjeinkben az energiafogyasztás azonos volt (összehasonlítás 1080p Ultra vs. 1080p RT Overdrive MFG4x).

A Blade 16-ban lévő új 5090-es laptop a Cyberpunk 2077-ben érezhetően hatékonyabb, mint például az RTX 4090-es laptop a Core i9-14900HX-szel kombinálva. Ugyanakkor ismét megemlítjük, hogy a Blade 16 kevésbé erős processzora is pozitívan hat a hatékonyságra. Meg kell várnunk az új GPU-k gyorsabb CPU-kkal kombinált gyorsabb változatait, hogy tisztább képet kapjunk.

Az új GeForce RTX 5090 Laptop jó benyomást kelt első tesztünkben. Bár a Blade 16 nem az 5090 Laptop leggyorsabb változatát használja, mégis számos tesztben képes legyőzni a régi RTX 4090 Laptopot. Az előny még nagyobb lesz, ha a legújabb felskálázási technológiákat, mint a DLSS4, valamint a több képkockás generálást is használhatja. A Cyberpunk 2077 teljes Raytracinggel, beleértve a Path Tracinget is, natív WQHD felbontásban 150 FPS mellett játszva lenyűgöző. A nagyobb VRAM nagy előnyt jelenthet az olyan memóriaéhes játékokban, mint az Indiana Jones, vagy videók szerkesztése közben is.

Ez csak az első része volt GPU-elemzésünknek, hamarosan tesztelni fogjuk a GeForce RTX 5090 Laptop, valamint a 175 watton futó GeForce RTX 5080 Laptop teljesítményét.