Nvidia GeForce RTX 5090 eltér az RTX 3090 Ti és RTX 4090 zászlóshajó hagyományaitól, elhagyja a VRAM ECC-t a profi munkaterhelésekhez
Az Ampere generáció óta az Nvidia kiszorította a zászlóshajóját Titan kártyát a 90-es sorozatú, a profi játékosokat is megcélzó kínálattal.
A Nvidia GeForce RTX 5090gB202 GPU-ja jelentős hardveres fejlesztéseket hoz magával a RTX 4090-HEZ KÉPESTaD102-es és a RTX 3090 TigA102 GPU-ihoz képest.
Míg mind az RTX 3090 Ti, mind az RTX 4090 kínálta a VRAM ECC állapotának a vezérlőben történő átkapcsolásának lehetőségét, ez a lehetőség furcsa módon hiányzik az RTX 5090 esetében.
Mi is pontosan az ECC memória?
Az ECC, ami a hibajavító kód rövidítése, egy olyan technika, amely lehetővé teszi a memória önjavítását. A memóriahibák akkor fordulnak elő, ha az adatátvitel során bitcsere történik, vagy ha a memóriacellák le- és feltöltődésekor hibák kúsznak be az adatokba.
Az önkorrekciót vagy egy dedikált kilencedik memóriachip végzi, amely a RAM-modul többi nyolc chipje között ellenőrzi a paritást (úgynevezett on-die ECC), vagy a memóriavezérlő szintjén (DRAM ECC).
A fogyasztói DDR5 rendszermemória támogatja az ECC-t, de nem teljes mértékben. A DDR5 RAM alapértelmezés szerint képes a többbites hibák felismerésére, de csak az egybites hibákat tudja korrigálni a beépített adatellenőrzés révén.
Mivel a DDR5 a 64 bites memóriát alapvetően két 32 bites alcsatornára osztja, a DDR5-ECC RAM 72 bites (32+4) EC4 vagy 80 bites (32+8) EC8 modulokban kapható.
Az ECC-memóriára a legtöbb fogyasztói felhasználási esetben ritkán van szükség. Ha nem biztos ebben a kifejezésben, akkor valószínűleg nincs szüksége ECC-memóriára.
Mindazonáltal az ECC-memória kiemelkedő fontosságú a kritikus fontosságú és a gépi tanulási alkalmazásokban, ahol az adatok integritását a teljes láncban fenn kell tartani.
A Google rájött erre a nehéz úton még 1999-ben, amikor az ECC-memória használatán való spórolás drasztikusan befolyásolta a keresőmotor teljesítményét a memória sérülése miatt.
Minden GDDR5 és GDDR6/6X VRAM memóriával rendelkező GPU rendelkezik a memóriahibák észlelésére szolgáló, EDC (Error Detection Code) nevű módszerrel.
Az Nvidia GPU-k ezt a funkciót Error Detection and Replay (EDR) néven emlegetik, amely a ciklikus redundanciaellenőrzés (CRC) elvégzése után a bitek újraküldését kéri a memóriavezérlőtől.
Az EDR segít minimalizálni a pixelartefaktokat, amikor a VRAM túlhajtott, bár ez némileg befolyásolhatja a teljesítményt.
ECC VRAM az RTX 4090 és RTX 5090 modelleken
Bár nem széles körben megvitatott, a megkülönböztető jellemzője a Nvidia GeForce RTX 3090 Ti és a RTX 4090 asztali GPU-kon az ECC és a nem ECC memóriaállapotok közötti váltás lehetősége az illesztőprogramon keresztül.
Ez a funkció azonban hiányzik az új RTX 5090-ből.
Az ECC engedélyezésének teljesítményre gyakorolt hatása
Az RTX 3090 Ti és az RTX 4090 egy úgynevezett "soft ECC"-t használ. Ez a megközelítés nem tartalmaz külön chipet a paritás fenntartására; ehelyett a funkció engedélyezése a VRAM egy részét a chipen lévő ECC-modulhoz hasonló működéshez rendeli.
Ennek eredményeként csökken a teljes rendelkezésre álló VRAM és a memória sebessége. Az RTX 4090 esetében a felhasználható VRAM 24 GB-ról 22,5 GB-ra csökken, 1,5 GB-ot pedig az ECC funkciók számára különítünk el.
Az ECC állapotának váltása az alábbiakban látható módon befolyásolja a teljesítményt. Az ECC aktiválásával az RTX 4090-en a 3DMark Speed Way pontszámok 6,4%-kal csökkennek, míg a Cyberpunk 2077 2.21 Phantom Liberty az átlagos fps-értékek körülbelül 5%-os csökkenését tapasztalja.
A teljesítményre gyakorolt hatás mértéke a munkaterheléstől függően változik.
Az RTX 5090 GDDR7 VRAM-ja hivatalosan is rendelkezik on-die ECC specifikációval
A GDDR7 esetében a JEDEC a VRAM specifikáció részeként beépítette a lapkán belüli ECC-t, figyelembe véve a nagyobb memóriasűrűségből adódó növekvő hibalehetőséget. A GDDR7 a lapkán belüli ECC-t olyan átláthatósági protokollal használja, amely tájékoztatja a memóriavezérlőt a felmerülő hibák típusáról.
A JEDEC szerint a GDDR7 képes az 1 bites hibák 100%-os korrekciójára és a 2 bites hibák 100%-os felismerésére, bár a felismerési arány a ritka 3 bites hibák esetében kissé, 99,3%-ra csökken.
Ezenfelül a hivatalos specifikáció tartalmazza a parancscím paritást is parancsblokkolással (CAPARBLK) a parancscímbusz megbízhatóságának további javítása érdekében.
Nem világos azonban, hogy a Blackwell memóriavezérlője alapértelmezés szerint használja-e ezt a chipen belüli ECC-képességet.
Az RTX 5090 512 bites GDDR7 memóriája 1,792 TB/s sávszélességre van méretezve gyors, 28 Gbps-os órajelen, ami potenciálisan átviteli hibákat okozhat. Emellett az Nvidia az RTX 5090-et az AI munkafolyamatokhoz ajánlja, amelyeknek nagy adathalmazok képzése során előnyös lehet az ECC.
Ennek ellenére az Nvidia architektúra whitepaperje szerint az Nvidia csak a "Enhanced Cyclic Redundancy Check (CRC) for Reliability, Availability, and Serviceability (RAS)" támogatását említi, ami nem azonos az ECC-vel.
Míg az Nvidia a pletykák szerint a Blackwell munkaállomás GPU-k esetében a GDDR7 chipen belüli ECC funkciót is engedélyezné, az még nem derült ki, hogy az ECC állapotváltás a fogyasztói RTX 5090-hez egy jövőbeli meghajtó- vagy VBIOS-frissítésen keresztül érkezik-e.
Forrás(ok)
Saját
