Notebookcheck Logo

Oroszország 2030-ra saját fejlesztésű 28 nm-es chipeket szeretne létrehozni

Oroszország 2030-ra 28 nanométeres chipek gyártását tűzte ki célul, de még mindig vannak hiányosságok. Képeken: Az ASML tisztaszobája a fotolitográfiai berendezésen dolgozó mérnökökkel (Kép forrása: ASML)
Oroszország 2030-ra 28 nanométeres chipek gyártását tűzte ki célul, de még mindig vannak hiányosságok. Képeken: Az ASML tisztaszobája a fotolitográfiai berendezésen dolgozó mérnökökkel (Kép forrása: ASML)
Oroszország azt tervezi, hogy 2031-re piacra dobja első hazai 28 nanométeres chipjeit, az MCST Elbrus CPU-vonalának és az államilag támogatott eszközfejlesztésnek köszönhetően. Az elavult litográfiai eszközök, az anyagfüggőség és a kritikus szoftveres tehetséghiány azonban azzal fenyeget, hogy megakasztja a fejlődést.
Server/Datacenter CPU

Oroszország tervezi, hogy a helyben gyártott 28 nanométeres chipeket az évtized végéig. Az MCST, a SPARC-alapú Elbrus CPU-sorozat fejlesztője áll ennek az erőfeszítésnek a középpontjában. Konsztantyin Truscskin igazgatóhelyettes szerint az első gyártóüzemek 2028 és 2030 között üzembe állhatnak, ami elegendő időt ad az MCST-nek a hazai szilíciumra épülő szerverosztályú processzorok piacra dobásához.

A hazai eszközlánc messziről felzárkózik. Az állami támogatású ZNTC 2025 márciusában elkészült egy 350 nanométeres fotolitográfiai eszközzel, és 2026-ban egy 130 nanométeres változatot kíván bemutatni. Egyik berendezés sem jutott el a tömeggyártásig. Ma Oroszország csak ezeken a régi nóduszokon tud prototípusokat készíteni; minden finomabb dologhoz kiszervezésre vagy szürkeimportra van szükség, például használt ASML PAS 5500 szkennerekre.

Még ha a 28 nm-es gyártás ütemterv szerint is halad, az iparágnak még mindig össze kell hangolnia a folyamatok receptjeit, biztosítani kell az anyagokat és érvényre kell juttatnia a minőségellenőrzést. Trushkin megjegyzi, hogy egy összetett chiptervezés új üzembe történő áthelyezése tapasztalt partnert igényel, aki a szilícium és a szerszámok hibakeresését együttesen tudja elvégezni.

A licencelési korlátok kizárják az x86 és az Arm IP-t a hazai tömeggyártásból. Az MCST az Elbrus, a saját VLIW-architektúrája mellett áll ki, amely több munkát von ki a szilíciumterület egységnyi területére vetítve. A biztonsági aggályok erősítik az ügyét: a tisztviselők az importált processzorokat ellenőrizhetetlennek tartják - és így kockázatot jelentenek a nemzeti rendszerekre nézve.

A hardver önmagában nem fogja az Elbrus-t a főáramba juttatni. Az InfoTeKS helyettes vezetője, Dmitry Gusev emlékszik arra, hogy hat évvel ezelőtt azért hagyták el az Elbrust, mert túl kevés mérnök tudott kódot átvinni a platformra. Ez a szakképzettségi hiányosság továbbra is fennáll. A szoftverházak továbbra is harcolni fognak ugyanezért a korlátozott tehetségforrásért, hacsak az egyetemek és a képzési központok nem bővítik az Elbrus-tanfolyamokat.

Feltételezve, hogy a 28 nm-es gyártás 2028-ra beindul, az MCST arra számít, hogy 2031-re piacképes szerverprocesszorokat szállíthat. Ez az ütemterv megbízható gyártópartnertől, bevált folyamatoktól és támogató szoftveres ökoszisztémától függ - ezek közül ma még egyik sem garantált.

Forrás(ok)

ComNews (oroszul)

Please share our article, every link counts!
Mail Logo
> Magyarország - Kezdőlap > Newsarchive 2025 04 > Oroszország 2030-ra saját fejlesztésű 28 nm-es chipeket szeretne létrehozni
Nathan Ali, 2025-04-26 (Update: 2025-04-26)